Szóval, az egy dolog, hogy a Columbine lövöldözésről szól, de szerintem ez tényleg leírja, hogy NEM e zenében, a filmekben vagy a játékokban van a baj, hanem a gonosz fiatalokban...
Éneklem, hogy "I'm the devl's little soldier, I'm the devil's little tool"... de ez csak zene! (az más, hogy jó zene :D)
Magyarból elmentem tantárgyversenyre, mert egy bizonyos valakit szerettem volna legyőzni az osztályból - é persze nem ártott az sem, hogy lóghattam, meg az sem, hogy tanulhattam még dolgokat az irodalomról... Találtam közben egy remek könyvet, megismerkedtem Poe-val, valamilyen szinten, és ilyesmi.
De maga a verseny... erről szeretnék beszélni, és ez... hát... elég ciki, és nem hinném, hogy nekem. Kezdődik azzal, hogy beérkezem. Kiosztják a lapjainkat, amire írunk majd. Aztán elkezdik, hogy hogyan töltsük ki.
(Prenume - keresztnév, Nume - vezetéknév, Pl. Pista Kovács, Halle Berry, Ioan Slavici...)
"Naa... hát ide a prenuméhpz írjátok a vezetékneveteket... initiala prenumelui tatalui... ide édesapátok keresztnevének a kezdőbetűjét (B+ még itt sem veszi észre?????!) és a nume-hez a keresztneveteket." Ezt még háromszor kifejtette. Jött, hogy felpofozzam. Kiment, segítséget kért, kiosztotta a tételt. Mi zúgtunk egymás közt. Akár a tételről is beszélgethettünk volna. Aztán még ahhoz is kellett neki némi idő, hogy rájöjjön: ha megnézi a személyijét, letisztázhatja, ÉS ha elég korán teszi ezt meg, nem égeti magát... aha...
Angol... az angol az más tál tészta. Pszichológiából is akartam menni, de ugyanakkor volt, és hosszas vívódások árán az angolt választottam.
Két idős román tanárnő jött be, ők ahhoz kellett segítséget kérjenek, hogy a vizsgaközponthoz írjunk-e? Nem volt még felügyelő sem vizsgán, sem olimpián, sem... nem tudom, még mire lehet szükség... mindegy, legyünk elnézőek.
Itt a problémám nem a tanárokkal, hanem a szabályokkal volt. Nagyon hirtelen természet vagyok. Fél óra alatt megírtam a két fogalmazást és a három feladatot. De neeeeeem, még nem engedhetlek ki, mai stai o ora... Hát basszus! Az volt életem leghosszabb órája. De muszáj volt, mert le kellett pecsételniük a dolgozatomat, és mert ez a szabály... aha.. logikus szabály. mindegy. azalatt az idő alatt újraírtam a fogalmazásomat, nem siettem, rengeteget agyaltam, de így is dögunalom volt, hogy rengeteget újítottam az alkotásomon. mindegy... hagyjuk.
Az a legrosszabb, ha úgy érzed, fel akarod adni. Szerintem valamivel rosszabb annál, mintha ténylegesen feladnád, mert kételkedni kezdesz magadban. Ekkor omlik össze minden, amit valaha gondoltál magadról. Érzed, hogy kell valaki, aki támogat, de nem bízol meg senkiben. Tudod, hogy leginkább a társadalom nyomása kényszerít arra, amit teszel, amit éppen feladnál, de egyszerűen nem tudod kiverni a fejedből a gondolatot, hogy nem vagy elég jó, hogy megalázhatnak, hogy csúfot űzhetnek belőled a miatt, mert valamiben eltérsz.
Tegnap olyan boldog voltam, most meg totál padló... nem kellett volna írnom pofaköönyvön. persze, hogy nem bírtam ki.
De most őszintén, ha valamiről tudjuk, hogy képtelenség, miért vágyunk rá egyre inkább??? (még kétszáz kérdőjel)
És mennyi ideig tart a szerelem? Ez az egész nap olyan jó lett volna, ha nem írok rá. Komolyan, két szót írtam és kilépett. :'( régebb legalább hajlandó volt válaszolni.
ja, háttal nem illik mondatot kezdeni:D nem baj, kérlek, nézzétek el. Ez lesz e jó kis mindenes blogom. Ha valaki egy más ember lelkében akar kutakodni, itt jó helyen jár :)) Szívesen beszélgetek kommentekben, stb. ; de amúgy élőben nem vagyok egy társalgási géniusz.
Hm... mivel ezt a bejegyzést már pofakönyvvel bejelentkezva írtam, neveket, képeket, stb. nem bocsátok rendelkezésre, ezen kívül az embereknek álneve lesz :D Szóval már átmentünk egy naplóregénybe. Jó olvasást, és bocs, ha nem leszek fent, de olyan két évben egyszer jön rám a posztolhatnék. Szóval nem kell tűkön ülni, ha olyan helyzetbe kerülök, úgyis kiírom :D
mivel a netem túl biztonságos ahhoz, hogy twittert használjak, szerintem lesznek olyan tweethosszúságú bejegyzések is :P
ja, és még egy fontos tudnivaló: az s-em nem a legprofibb billentyű, szóval előfordulhat, hogy néha el.elmarad :) Majd utólag bepótlom.
Popcornt elő ;)
